|
|
 |
|
|
|
|
 |
|
 |
A
MUNKÁRA UTALÓ JOGVISZONY ISMÉRVEI |
 |
|
 |
|
| |
|
A munkaviszony jellemzői:
|
A vállalkozási jogviszony jellemzői:
|
|
Írásbeli munkaszerződés, -
|
a vállalkozási szerződés akár szóban,
akár írásban érvényes.
|
|
A munkáltató széles körű utasítási jogköre,
-
|
a vállalkozó a megrendelő utasítását
köteles betartani, de ez nem terjedhet ki a munka megszervezésére,
illetve a teljesítést nem teheti terhesebbé.
|
|
A munkavégzés rendszeressége, -
|
a vállalkozó a munkát saját költségén
végzi, köteles a munkát úgy szervezni, hogy a munka gazdaságos,
gyors befejezése biztosítva legyen.
|
|
A munkavégzés rendszerességének kereteit
a munkáltató határozza meg, -
|
a vállalkozó az eredmény eléréséhez
szükséges munkát maga szervezi meg.
|
|
A munkavégzés állandó jellege, -
|
nem a munkavégzés, hanem az eredmény
a döntő.
|
|
A munkáltató és a munkavállaló közötti
szoros, mindennapi kapcsolat, -
|
a vállalkozó tájékoztatási kötelezettsége
az eredményt veszélyeztető körülményekre, valamint a szolgáltatott
dolog felhasználásához szükséges tájékoztatásra terjed
ki.
|
|
A munkavégzési kötelezettség személyes
teljesítése, -
|
a vállalkozó alvállalkozót vehet igénybe.
|
|
A munkavállalónak a munkáltatótól függő
helyzete, alá- és fölérendeltség, -
|
a vállalkozó nagymértékben független
a megrendelőtől!
|
|
A munkafegyelem megtartásának kötelezettsége,
-
|
az eredmény létrehozásához igazodó időbeosztás
(AETR)!
|
|
Az elvégzett munkáért munkabér jár,
-
|
a megrendelő a szolgáltatás átvételére
és általában díj fizetésére köteles.
|
| |
|
| |
|
|
|
|
 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Leltári
felelőség |
|
|
|
|
| |
| |
| A munkaszerződéstől a felmondásig |
| |
| Leltár miatt zárva. |
| Gondolom valamennyi olvasót bosszantja ez a kis tábla,
hiszen mindig akkor leltároz egy bolt, amikor roppant fontos
lenne, hogy éppen ott és azonnal meg tudjunk venni egy dolgot,
melyre égető szükségünk van. Legalább ilyen bosszantó lehetett
- a sarki fűszeres vállalkozótól egy multicégig bezárólag
- az a hiány kimutatásával végződő leltározás, amely után
- alkalmazható szabályok nélkül - anyagilag a munkáltató
senkit nem tehetett felelőssé dolgozói közül az ismeretlen
körülmények között keletkezett veszteségekért. A Munka Törvénykönyve
tavalyi módosítása gyökeresen megváltoztatta a helyzetet,
s megkönnyítette a munkáltatóknak a leltárhiányért fennálló
felelősségszabályozási lehetőségét. Mit és hogyan kell és
lehet szabályozni. Erről szól kétrészes sorozatunk. |
| |
| 2000 március elsejétől léptek teljes körűen hatályba a
Munka Törvénykönyvének a leltárfelelősségre vonatkozó rendelkezései
(170-170/B). A törvénymódosítás új szabályait megelőzően
a leltárhiányért fennálló felelősséget kizárólag a kollektív
szerződés szabályozhatta. Ezért azon munkáltatóknál, akiknél
eleve a kollektív szerződés megkötésének jogi feltételei
nem álltak fenn (nem működött a munkahelyen szakszervezet,
vagy szakszervezeti szerv létezése esetén üzemi tanácsot,
üzemi megbízottat nem választottak), ezt a felelősségi formát
alkalmazni nem lehetett, a kollektív szerződés helyett a
munkaszerződésben a leltárhiánnyal kapcsolatos kérdések
jogszerű rendezésére nem volt mód. Ezt tetézte, hogy kisebb
munkaadóknál a törvény eleve kizárja a kollektív szerződés
megkötését. |
| |
| A forgalmazási veszteség természetesen mennyiségi csökkenésből
adódó része eredhet például a leltári készletként számon
tartott anyag vagy áru sajátosságaiból, így például az élelmiszer-kereskedelemben
a gyümölcsök egy része a raktározás alatt veszít víztartalmából,
amely súlycsökkenést (tehát természetes mennyiségi csökkenést)
eredményez. Szintén az áru, illetve az anyag sajátosságaiból
eredhet a kezelési veszteség, ez tipikus egyes áruk, termékek
(pl. különféle őrlemények) raktározásával kapcsolatban. |
|
|
|
|
|
|
