III. fejezet: A SZAKSZERVEZET MŰKÖDÉSE
 
III./1. Általános alapelvek
 
III./1.1.
A NeHGOSZ mindenkori megválasztott Elnöke, tevékenységét megbízással vagy munkaviszonyban végzi. A munkaadója és munkáltatói jogok gyakorlója a Küldöttgyűlés az Alapszabály rendelkezéseivel összhangban. Az Elnökség és az Ellenőrzési Bizottság tagjai a munkájukat csak társadalmi megbízatásként láthatják el és ezért a munkáért semmiféle címen nem részesülhetnek díjazásban. Természetesen a feladatok elvégzéséből fakadó költségeiket a szervezet köteles megtéríteni. A költségviselés alapelveit és a felhasználás eseti feltételeit a Küldöttgyűlés Ügyrendje határozza meg.
 
III./1.2.
A szakszervezet Elnöke nem lehet a tagcsoportok által esetenként létrehozott bizottság tagja.
 
III./1.3.
A testületek (csoportoknál Taggyűlés, Küldöttgyűlés, Elnökségi ülés, Ellenőrzési és más bizottsági ülések) határozataikat - a személyi ügyek kivételével - egyszerű szótöbbséggel hozzák. Személyi ügyek esetén 2/3-os minősített és az érintett/ek vagy a szavazók kérésére titkos szavazás elrendelése szükséges.
 
III./1.4.
Érvényes határozatot akkor lehet hozni, ha a döntéshozásban az adott testület létszámának több mint 50%-a részt vesz.
 
III./1.5.
A pártoló tag bizottsági tagságot és tisztségeket nem tölthet be.
 
III./1.6.
A Küldöttgyűlés, az Elnökség és az Ellenőrzési Bizottság ügyrendje kizárólag ügyviteli kérdéseket szabályozhatnak (pl. levezető elnök személyének megválasztása, felszólalások rendje, döntéshez szükséges dokumentumok megküldése, jegyzőkönyvvezetés, határozatok nyilvántartása, dokumentumok kezelése, költségtérítés, stb.)

 

III./2. A csoportképviselő feladatai:
 
III./2.1.
A csoportképviselő önállóan képviselheti a csoport tagjait mindazon ügyekben, melyek csak az adott csoport tagságát érintik.
 
III./2.2.
A tagság más csoportjait is érintő állásfoglalás előtt a csoportképviselő köteles kikérni az Elnökség vagy a Küldöttgyűlés véleményét, s az ott elfogadott álláspontot képviselni.
 
III./2.3.
A csoportképviselő köteles a csoport tagjainak érdekképviseletét minden körülmények között ellátni.

 

III./3. A Küldöttgyűlés
 
III./3.1.
A NeHGOSZ rendes Küldöttgyűlése négyévenként ülésezik.
 
III./3.2.
Rendkívüli Küldöttgyűlést kell összehívni, ha azt legalább két csoport, az Elnök vagy az Ellenőrzési Bizottság kéri az ok megjelölésével.
 
III./3.3.
A Küldöttgyűlés összehívásáról a tagságot - a gyűlést összehívó - a Küldöttgyűlés előtt legalább 30 nappal köteles értesíteni, nyilvános hirdetmények, valamint csoportképviselők útján a téma, a napirend, a hely és az időpont megjelölésével.
 
III./3.4.
A Küldöttgyűlésre való delegálás szabályait a II./2.1. pont tartalmazza.
 
III./3.5.
A Küldöttgyűlés határozatait nyílt szavazással hozza. Személyi ügyekben titkos szavazást kell elrendelni.
 
III./3.6.
A Küldöttgyűlés akkor határozatképes, ha a delegált küldöttek több mint 50%-a jelen van.
 
III./3.7.
Ha valamely kérdésben nem sikerült érvényes határozatot hozni (vagy ha a Küldöttgyűlés eleve határozatképtelen), akkor 3 héten belül újra össze kell hívni a Küldöttgyűlést. Ha a megismételt Küldöttgyűlésen a lehetséges küldöttek 25%-a jelen van, érvényes határozatokat hozhatnak. A 25%.-ot személyekre átszámolva felfelé kell kerekíteni.
 
III./3.8.
A Küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a.- az Alapszabály elfogadása és módosítása,
b.- saját ügyviteli rendjének (Ügyrend) a létrehozása és elfogadása,
c.- a szakszervezet tevékenységi, érdekképviseleti programjának elfogadása,
d.- a tisztségviselők megválasztása (Elnökség, ellenőrzési és eseti bizottságok), leváltása, lemondások elfogadása vagy visszautasítása,
e.- az Elnökség és az Ellenőrzési Bizottság részére feladatok meghatározása,
f.- eseti bizottságok létrehozatala,
g.- a munkahelyi és területi NeHGOSZ csoportok megalakulásának tudomásul vétele,
h.- a szövetségekhez való csatlakozás, kiválás,
i.- a pénzügyi beszámoló és terv elfogadása,
j.- az elfogadott Alapszabállyal kapcsolatban tett tagsági észrevétel alapján az Alapszabály felülvizsgálata és szükség esetén módosítása.

 

III./4. Az Elnökség feladatai:
 
III./4.1.
Az Elnökség szükség szerint ülésezik, de minden negyedévben köteles rendes ülést tartani. Rendkívüli ülés összehívását kezdeményezheti bármelyik csoportképviselő, Elnökségi tag vagy az Ellenőrzési Bizottság.
 
III./4.2.
Az Elnökség összehívása az Elnök feladata.
 
III./4.3.
Az ülések összehívása előtt legalább 30 nappal írásban kell értesíteni az Elnökség tagjait a téma, a hely és az időpont megjelölésével. Az értesítéssel együtt el kell juttatni a képviselőkhöz az ülésen sorra kerülő témát, döntés-előkészítő anyagát, mely világosan megfogalmazza a döntési alternatívákat.
 
III./4.4.
Amennyiben az ülés összehívására valamely csoportképviselő kérésére kerül sor vagy valamely csoportot érint az ülés, akkor tanácskozási joggal meg kell hívni az érintett csoport képviselőjét is.
 
III./4.5.
Az öt tagú Elnökségből legalább három főnek jelen kell lenni ahhoz, hogy érvényes döntést lehessen hozni. Az Elnökség döntéseinek érvényességéhez a jelenlévők több mint 50%-ának egyetértése szükséges.
 
III./4.6.
Az Elnökség hatáskörébe tartoznak a következő ügyek:
a.- szakmai (ágazati) kollektív szerződés megkötése,
b.- szakmai (ágazati) bér-megállapodások elfogadása,
c.- döntés az alkalmazottak foglalkoztatásáról,
d.- demonstrációk (pl. sztrájk) elindítása, leállítása,
e.- valamint minden olyan ügy, melyek eldöntésére valamely csoport felkéri a testületet,
f.- a pénzügyi beszámoló és a pénzügyi terv elfogadása,
g.- az Alapszabály- és szakszervezet céljai ellen tevékenységet folytató szakszervezeti tisztségviselőt, illetve tagot jogainak gyakorlásából felfüggesztheti, illetve a szakszervezet soraiból kizárhatja, a szakszervezet működésének biztosítása érdekében ideiglenes intézkedések megtétele, a felfüggesztett vagy lemondott tisztségviselő helyett joga van II./3.2. szerint a póttagot behívni az elnökségbe, a következő Küldöttgyűlésig. Megbízás a következő Küldöttgyűlésig szól. Ezt a döntést csak a Küldöttgyűlés vagy a rendkívüli Küldöttgyűlés bírálhatja felül.

 

III./5. Az Elnök feladatai
 
III./5.1
A mindenkori Elnök az 1997. Október 4-ei Küldöttgyűlésen elfogadott U.I.C.R. szövetséghez való csatlakozása, mely a NeHGOSZ tagozataként működteti. Az Elnök feladata a tagság egészének képviselete. A csoportok Taggyűlésének, a Küldöttgyűlésnek, a NeHGOSZ Elnökségének döntéseinek megfelelően.
 
III./5.2.
Tárgyalások folytatása és megállapodások aláírása a III./3.7. pontban meghatározott ügyekben.
 
III./5.3.
Az Elnök a tárgyalások után köteles szóban vagy írásban kikérni az arra felhatalmazott testület véleményét, s az ott hozott határozatokat képviselni.
 
III./5.4.
Az Elnök a tárgyalások után köteles az őt felhatalmazó testületnek beszámolni a tárgyalások eredményéről és az elhangzott álláspontokról.
 
III./5.5.
Amennyiben a tárgyalások során olyan új szempont merült fel, amellyel kapcsolatban nem jogosította fel az előzetes egyeztetés, akkor az Elnök köteles a tárgyalások felfüggesztését kérni, s újabb egyeztetést végezni.
 
III./5.6.
Az Elnök a Küldöttgyűlésen köteles közvetlenül beszámolni az őt megválasztóknak.
 
III./5.7.
Az Elnök köteles részt venni az Elnökség ülésein.
 
III./5.8.
Az Elnök feladata összehívni a rendes vagy rendkívüli Küldöttgyűlést, kivéve, ha a Küldöttgyűlés összehívására az Elnök leváltása miatt került sor. Ebben az esetben az Ellenőrzési Bizottság Elnöke hívja össze a Küldöttgyűlést.
 
III./5.9.
Az Elnök gyakorolja a munkáltatói jogokat a szakszervezet alkalmazottai felett.
 
III./5.10.
Az Elnök speciális szakkérdésekben megbízhat külső szakembert egy ügy elintézésével, de a felelős akkor is ő marad.
 
III./5.11.
Az Elnök távolléte, betegsége, felfüggesztése esetén helyettesítéséről az Elnökség dönt.
 
III./5.12.
A mindenkori elnök köteles az elnökségi tagok és csoportvezetők munkáját írásban megkérni és minden évben ki kell értékelnie, ezt köteles átadni az Ellenőrzési Bizottság részére, az elnök köteles betartani és betartatni az Alapszabályt.

 

III./6. Az Általános Alelnök feladatai
 
III./6.1
Az Általános Alelnök feladatait, jogait és működési területét az Elnökség saját maga által elfogadott Ügyrendjében külön határozza meg.
 
III./6.2.
Gondoskodik arról, hogy a szervezet gazdálkodása zökkenőmentes legyen, valamint arról, hogy a gazdálkodási tevékenység a pénzügyi és számviteli, az APEH, és a TB törvényeinek megfeleljenek.
 
III./6.3.
Elkészíti az éves pénzügyi beszámolót és a következő évi költségvetési tervet, s felel annak a betartásáért.
 
III./6.4.
Felügyeli a tagdíjnyilvántartást, a naplófőkönyv vezetését, valamint a házipénztárat.

 

III.7. A Szervezési Alelnök feladatai:
 
III./7.1.
Biztosítja, hogy a szervezet propagandája egységes legyen.
 
III./7.2.
Megszervezi a szervezet taglétszám-növekedésének programját. A tagsági jogviszony megújítási eljárását szervezi.
 
III./7.3.
Személyesen irányítja a szervezés mechanizmusát.

 

III./8. Az Ellenőrzési Bizottság feladatai:
 
III./8.1.
Az Ellenőrzési Bizottság feladata az Alapszabály betartásának ellenőrzése.
 
III./8.2.
Az öt tagú Elnökség munkájának ellenőrzése.
 
III./8.3.
Az esetleges szabálytalanságokról szóló bejelentések kivizsgálása.
 
III/8.4.
Alapszabály céljaival ellentétes, vagy törvénytelen működés, cselekedet esetén köteles a Küldöttgyűlés összehívását kezdeményezni és a vizsgálat eredményét írásban az ülés elé terjeszteni. Javaslatukat a Küldöttgyűlés a döntésénél köteles figyelembe venni. Az Elnök elmarasztalása esetén kezdeményezheti a Küldöttgyűlés összehívását is.
 
III./8.5.
A rendes Küldöttgyűlésen beszámol az előző időszak tapasztalatairól.
 
III./8.6.
Az Ellenőrzési Bizottság a munkáját saját maga által elfogadott Ügyrendje alapján végzi, amelyet a Küldöttgyűlés részére átadni köteles.
 
III./8.7.
Ülések alkalmával mandátum-ellenőrzést végez. Szavatolja a Küldöttgyűlés Alapszabályszerűségét.

 

III./9. Eseti Bizottságok
 
III./9.1.
Az eseti bizottságok kizárólag az érdekképviselet egyszerűbb megvalósítása érdekében jöhetnek létre, nem lehet önálló pénzügyi tevékenységük, nem rendelkeznek önálló jogi személyiséggel. Tevékenységüket Működési szabályzat szerint végzik.
 
III./9.2.
Az egy munkaadónál vagy egy megyében lévő önálló képviseleti szervvel nem rendelkező csoportok eseti bizottságokat hozhatnak létre.
 
III./9.3.
Az eseti bizottságokat az érintett csoportok képviselői választják meg.

 

  

 
Copyright © 2002 It Island All right reserved http://www.itisland.hu