|
|
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
II.
fejezet: A SZAKSZERVEZET SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE |
 |
 |
 |
 |
| |
| |
| a.- Munkahelyi vagy területi csoportok és szerveik (taggyűlés)
a csoportok külön Működési Szabályzata szerint megválasztva
és működtetve, |
| b.- Küldöttgyűlés, |
| c.- Elnökség, |
| d.- Ellenőrzési Bizottság és más eseti bizottságok, |
| e.- Csoportba nem szerveződő tagság. |
| |
| II./1. A Munkahelyi vagy területi csoportok:
|
| |
| II./1.1. |
| A tagok közös érdekeik képviseletére munkahelyi vagy területi
alapon csoportokat alakíthatnak. |
| |
|
II./1.2.
A szakszervezeti csoportok önálló döntéshozó, érdekvédő,
érdekegyeztető és érdekképviselő egységek. A csoportok -
a szakszervezet Alapszabályával összhangban - önállóan alakítják
ki szervezeti és működési rendjüket, választják meg képviselőiket.
Szakszervezeti csoportként működik az önálló szakszervezet
nyilvántartásába vett egyesület is, amelyik elfogadja a
NeHGOSZ Alapszabályát. Ilyen esetben a szakszervezet saját
Alapszabályát, Működési Szabályzatként kell figyelembe venni.
|
| |
| II./1.3. |
| Szakszervezeti csoport akkor alakítható, ha ezt legalább
10 szakszervezeti tag alapító nyilatkozatban kinyilvánítja. |
| |
II./1.4.
Csoport alakuláskor a tagok - a helyi körülményeknek megfelelő
- Működési Szabályzatot fogadnak el. |
| |
II./1.5.
A csoport megalakulását a NeHGOSZ elnöksége fogadja el. Az
alakulást követően, az elfogadott Működési Szabályzat egy
példányát, és a Küldöttgyűlésen, vagy csoport gyűlésén megválasztott
személy nevét át kell adni a NeHGOSZ Ellenőrzési Bizottságának. |
| |
| II./1.6. |
| Azok a szakszervezeti csoportok, származtatott önálló jogi
személyekként működhetnek, melyeket a NeHGOSZ-nak nyilvántartásba
kell vennie, a feltételek megléte és a jogi személyiség megállapítása,
az Elnökség feladata, származtatott önálló jogi személyiséggel
az Alapszabály szerint létrehozott munkahelyi és területi
csoportok rendelkeznek. Az Elnökségnek azt kell kivizsgálnia,
hogy ezek a csoportok megfelelnek az Alapszabály II./1. pontjai
rendelkezéseinek. Amelyek önálló ügyintézővel és képviseleti
szervvel rendelkeznek, azaz megfelelnek az Egyesülési jogról
szóló törvény 2. szakasz (4) bekezdésének, önálló jogi személyként
működhetnek. |
| |
II./1.7.
A csoport bírósági nyilvántartásba vételére nincs szükség.
|
| II./2. Küldöttgyűlés: |
| |
II./2.1.
A Küldöttgyűlés a szakszervezet legfőbb döntéshozó szerve,
mely a munkahelyi, területi csoportok által választott képviselők
összességéből, illetve küldöttekből áll. A csoport a csoport-képviselőjén
kívül minden 50 tagja után további egy fő küldöttet delegálhat
a Küldöttgyűlésbe. Tehát pl. egy 52 tagból álló csoport összesen
két küldöttet delegálhat a Küldöttgyűlésbe. |
| |
II./2.2.
A testület létszáma változó, amely megegyezik a létező, az
Ellenőrzési Bizottsághoz bejelentett tagcsoportok számával.
A meghirdetett esedékes Küldöttgyűlésen azok a csoport-küldöttek
vehetnek részt, akiknek a nevét 15 nappal a Küldöttgyűlés
előtt írásban közölték az Ellenőrzési Bizottsággal. A Küldöttgyűlés
megnyitása előtt az Ellenőrzési Bizottság elnöke az Alapszabály
szerint bejelenti a küldöttek létszámát és megállapítja, hogy
a Küldöttgyűlés határozatképes-e. |
| |
| II./3. Elnökség |
| |
| II./3.1. |
| Az Elnökség a Küldöttgyűlések közötti időszakban a Szakszervezet
legfőbb döntéshozó szerve. |
| |
| II./3.2. |
| Az Elnökség a Küldöttgyűlés által megválasztott elnökből,
két alelnökből és két elnökségi tagból (összesen 5 fő) áll.
Elnökségi tagságra minden NeHGOSZ tag választható, akinek
egyébként a tisztségviselését az Alapszabály nem korlátozza.
A választott tisztségviselők mandátuma négy évre szól. A Küldöttgyűlés
az Elnökségi tagság betöltéséhez 3-fő póttagot választhat.
Az elnökségi tagok kiesése esetén, a megüresedett helyre,
a póttagok közül beléphet, sorrendben az a póttag, aki a legtöbb
szavazatott kapta, póttaggá választásakor. A póttag behívásáról
az elnökségnek kell gondoskodnia. |
| |
| II./.3.3. |
| Az Elnökségi tisztséget viselő tagjai: |
| a.- elnök |
| b.- általános alelnök |
| c.- szervezési alelnök |
| |
II./3.4.
Az Elnökség feladata a Küldöttgyűlés határozatai és keretein
belül a döntéshozatal és a szakszervezet mindennapi feladatainak
ellátása. |
| |
| |
| II./4. Ellenőrzési Bizottság |
| |
| II./4.1. |
| Az Ellenőrzési Bizottságot a Küldöttgyűlés választja. Az
Ellenőrzési Bizottság tagja nem lehet a Küldöttgyűlés delegáltja.
Tagjainak száma 3 fő. A bizottság mandátuma négy évre szól. |
| |
| II./4.2. |
| A bizottság tagjai maguk közül szóvivő feladatokra elnököt
választanak. Az elnököt akadályoztatása esetén bármelyik bizottsági
tag helyettesítheti. |
| |
| II./4.3. |
| Minden választást az Ellenőrzési Bizottság bonyolít (választásokat
kiírja, a szavazást felügyeli, a szavazatokat összegyűjti
és értékeli, az eredményt közzéteszi, a panaszokat rövid úton
orvosolja, illetve, ha ez nem lehetséges, akkor a Küldöttgyűlés
elé terjeszti) le. |
| |
| II./4.4. |
| Az Ellenőrzési Bizottság működésével szemben panaszt a Küldöttgyűléshez
kell beterjeszteni. |
| |
| II./5. Csoportokba nem szerveződő tagság |
| |
II./5.1.
Mivel a NeHGOSZ-on belül munkahelyi, illetve területi csoportok
alakítása nem kötelező, ennek a tagsági résznek a képviseletére
három tagot kell választani, hogy a csoportokon kívüli érdekeiket
a Küldöttgyűlésen képviseljék. |
| |
| II./5.2. |
| A csoportokban nem szervezett tagok érdekvédelmét helyenként,
esetenként, megválasztott képviselő látja el a munkáltatóval
szemben. A tagsági jogok nem ruházhatók át, annak meghatalmazásával
történő más tagra való átruházása nem megengedett. |
| |
II./5.3.
A választás történhet a nem csoportokba szervezett
NeHGOSZ tagok körében lebonyolított választással vagy a Küldöttgyűlés
döntése szerinti meghívással. A tagok általi választás során
egy-egy csoporton kívüli küldött delegálásához minimum 50
tagi szavazat szükséges. |
| |
II./5.4.
A nem csoportokba szervezett NeHGOSZ tagságot képviselő küldöttek
kapcsolattartását a tagsággal a Küldöttgyűlés Ügyrendje Szabályozza. |
| |
| |
|
|
 |
|

|
 |
|